Bolygónkon minden a víz körül forog. A víz és annak paraméterei a professzionális mosás alapvető kiindulópontját jelentik. Ámbár az első pillantásra ez nem tűnik egyértelműnek, paraméterei szintén elengedhetetlenek ahhoz, hogy maximális kényelmet biztosítsanak a szálláshelyek, egészségügyi és gondozási intézmények ügyfelei számára.
Ugyanakkor a mosószerek és berendezések beszállítóira kiírt pályázatok gyakran figyelmen kívül hagyják a víznek ezt az alapvető szerepét, és az 1kg textília kimosásához szükséges mosószer árára összpontosítanak. Paradox módon az így beállított folyamat gyakran a teljes mosási költség növekedéséhez és az ügyfél kényelmének csökkenéséhez vezet.
Egy korábbi, mosásról szóló cikkünkben már említettük, hogy a mosószerek ára a teljes mosás költségének maximum egytizedét teszi ki, míg az energia-, víz- és szervizköltségek egészen a 40 %-át. Éppen a víz minősége játszik ezekben a számításokban nagyon fontos, ha nem a legfontosabb szerepet. A kemény vízben történő mosás folyamán megnövekedik a mosószer fogyasztás, növekszik a textília és mosógépek kopása, növekednek a mosógép vízmelegítésének költségei, romlik a tiszta textília minősége (fehérség, illat, puhaság) és az érzékeny ügyfeleknél nő az allergiás reakció kockázata.
Már a nagyanyáink tudták, hogy az esővíz jobban most, mint a csapvíz. Miért van ez így? Főleg azért, mert az esővíz lágyabb, ez egyszerűsítve annyit jelent, hogy nem tartalmaz annyi ásványi anyagot. Ezek leggyakrabban kalcium (Ca2+) és magnézium (Mg2+) ionok. Minél több ilyen vegyület van a vízben, annál rosszabbul oldódik fel benne a szennyeződés és a mosószerek, amelyekből ezért többet kell a mosáshoz adni. Éppen ezért minden termék csomagolásán mindig fel van tüntetve, hogy mennyit kell belőle használni kemény víz esetén és mennyit lágy víz esetén.
A használt vízkeménység megállapítása érdekében egy egyszerű, szappannal történő tesztet próbálhat ki. Amennyiben a mosás közben alig habzik a szappan, valószínűleg kemény a víz. Ellenkezőleg, amennyiben nagyon habzik, bizonyára lágy a víz. A könnyebb elképzelés érdekében használjon teszteket tesztpapír formájában, amelyet vízbe merít, és egy idő után a színskálán egyszerűen látni fogja, milyen kemény a víz. Egy másik lehetőséget jelent, ha kapcsolatba lép a vízszolgáltatóval, aki megadja a szükséges információkat. A legtöbb szolgáltató webhelyén szintén megtalálható ez az információ.
Számos különböző mértékegységet használnak a vízkeménység kifejezésére. Nálunk leggyakrabban az ún. német skála kifejezéssel találkozhat, amely a keménységet fokban méri (°dH). Egy fok 10mg CaO/liternek vagy 7,2mg MgO/liternek felel meg. Szintén találkozhat a francia skálával is (°F), vagy a mmol/l rövidítéssel, amely a kalcium és a magnézium koncentrációját jelzi egy liter vízben. A vízkeménység mértéke az egyes skálák szerint a mellékelt táblázatban is látható.
A kemény víz leglátványosabb jele a vízkő. Nem csupán csúnya réteg keletkezik például a vízforralóban, de a mosógépben vagy a bojlerben is eltömíti a fűtőtestet, ami az energiahatékonyság csökkenéséhez vezet. A vízkő ezt követően károsíthatja a mosógépeket és a kalandereket, ami magasabb szervizköltséget és gyakoribb cserét eredményez. A kemény víz másik következménye a mosószerek hatékonyságának csökkenése. Az azonos hatás elérése érdekében több mosóport szükséges a mosáshoz adni. A mosószerekkel kapcsolatos alapvető megtakarításokat saját maga is kiszámolhatja. A lágy és kemény vízhez szükséges mennyiséget az egyes termékek csomagolásán találja. Ezáltal könnyen ellenőrizheti, hogy mennyi pénzt veszít csak az adott termékek felhasználásakor. Ugyanakkor a túlzott fogyasztásuk nem csak anyagi szempontból, de az üzeme ökológiai lábnyomából sem ideális.
A vízkő fokozatosan lerakódik a textília szálaiban. A vízkőréteg következtében az egyes szálakat egyre nehezebb kimosni, és különféle anyagok maradnak bennük, akár szennyeződésből, vízből vagy mosásból adódóan. Ennek eredményeképpen a textília sárgul és hamarabb lesz kellemetlen illata, mert a vízkő elősegíti a baktériumok szaporodását.
A szálakon lévő vízkő durvábbá és kellemetlenebb tapintásúvá teszi a textíliát. Ez egészségügyi problémákat okozhat az érzékeny bőrű embereknek, különösen azoknak, akik már régóta fekvő betegek. Ráadásul a vízkő megnehezíti a mosópor leöblítését, ami az érzékeny embereknél allergiás reakciót válthat ki, ami bőrpír és bőrviszketésként jelenhet meg.
A vízkővel burkolt textília szálak természetesen vastagabbak, ami növeli az egyes szálak közötti súrlódást. Ez mechanikai sérülésükhöz és a textília gyorsabb szakadásához vezet, amelyet aztán gyakrabban kell újra cserélni. Az új textília gyakrabban történő vásárlása egy másik elengedhetetlen tételt jelent, amely feleslegesen kiforgathatja a pénzéből. A textília átlagosan körülbelül 50 mosási ciklust bír ki, míg a lágy vízben mosott és a jól beállított mosási eljárással akár 200-300 mosási ciklust is kibír.
A kemény víz elleni küzdelemnek számos módja van. Lágyításának egyik legelterjedtebb módja az ioncserélő technológia, amelyet már 100 éve alkalmaznak. Egyszerű, hatékony és viszonylag olcsó felhasználás az iparban és a háztartásokban. Ebben az esetben a víz az ioncserélő szűrőanyagon kis golyók formájában áramlik át, amelyek megkötik a vízben lévő kálcium- és magnéziumionokat. Ezek helyettesítik az ioncserélő felületén lévő elem ionjait. A pozitív töltésű ionokat hordozó ioncserélőt (vagy ionex-et) KATEX-nek nevezik. A negatív töltésű ionokat tartalmazó ioncserélőt pedig ANEX-nek nevezik.
Természetesen a kationcserélő gyanta kapacitása korlátozott. Abban a pillanatban, amikor szerkezete ,,túlzsúfolódik“ Ca/Mg kationokkal, és nem maradnak rajta nátrium- (vagy hidrogén-) ionok a cseréhez, regenerálni kell azt. A kationcserélő gyanta úgynevezett regenerálása a Na+ körfolyamatban NaCl sóoldattal (oldott regeneráló sótabletta) történő ellenárámú öblítéssel folyik, amely a beszorult kalcium- és magnéziumkationokat a hulladékba mossa le és nátriumkationokkal helyettesíti. A regeneráció befejezése után a kationcserélő gyanta ismét használatra kész. Ugyanakkor a kationcserélő lágyítók (szűrők) ára már elfogadható árviszonyban van, így a beszerzési költségek viszonylag hamar megtérülnek. Léteznek egyéb módok is a kalcium és a magnézium részleges vagy teljes eltávolítására. Használatuk azonban már nem ilyen egyszerű és általánosan alkalmazható. Ide tartozik például a termikus dekarbonizáció, a savas lágyítás vagy a kicsapott mésszel való lágyítás. Ezután mésszel és szódával, nátrium-hidroxiddal és szódával vagy foszfáttal történő kicsapást, vagy a kalcium és magnézium komplexek formájában történő eltávolítását alkalmazzák ezeknek az elemeknek a teljes eltávolítására.
Amennyiben naponta mos, a vízlágyításba való befektetés a legjobb módja a megtakarításra a textília mosása során. Minél több textíliát mos, annál gyorsabban térül meg a vízlágyítóba tett befektetése. Nézzünk egy egyszerű példát: Egy mosoda számára, amelynek a napi kapacitása kb. 200 és 300kg textília, 15° dH vízkeménység mellett, a kezdeti beruházás egy kationcserélő lágyító beszerzésére maximum 1400,-€ ÁFA nélkül. A későbbi beruházások mindössze havi néhány eurót tesznek ki a kationcserélő gyanta regenerálásához szükséges sótabletta pótlására. A mosópor-igény 25-30%-os csökkenésével, valamint a szervizigény és az új mosógépek beszerzésének csökkenésével a befektetés 1-2 éven belül térül meg. A textília élettartamának meghosszabbítása további megtakarításokat eredményez.
Annak, aki az adott problémára figyelmezteti és segíti minden olyan szempont megoldásában, amely javíthat az üzeme minőségén és termelékenységén, elsősorban a mosószer-beszállítójának kellene lenni. Amennyiben az adott problémát nem oldja Önnel, kérdezzen rá, vagy lépjen kapcsolatba egy másik professzionális mosószer-beszállítóval. Szintén felveheti a kapcsolatot a vízkezelésre szakosodott cégekkel is. Abban az esetben, ha a vízlágyítót nem az Ön mosószer-beszállítója telepíti, ajánlatos annak ellenére is bevonni őt az egész projektbe. A vízlágyító beszerelése után az egyes programokhoz szükséges a mosószerek adagolását úgy beállítani, hogy csökkenjen a fogyasztásunk, és egyben a kívánt mosási minőséget is elérjük.
A textília mosása egy összetett folyamat, amely messziről nem csak arról szól, hogy milyen mosószert használunk. Számos egyéb szempont is beépül a folymat egészébe, tudásuk jelentős költség- vagy emberi munka megtakarítást tesz lehetővé. A modern technológiák és mosórendszerek számos lehetőséget kínálnak az 1kg tiszta textília költségének csökkentésére, miközben megőrzi vagy akár javítja a mosás minőségét. Ne féljen megkérdezni tőlünk, hogyan tovább.